Mit hoz nekünk az AI fejlődése?

Várod már a robotok korát vagy inkább maradnál a jelen korban? Valamikor a nem túl távoli jövőben eljön az a pillanat, amikor a mesterséges intelligencia okosabb, ügyesebb és gyorsabb lesz nálunk. Vajon a végkifejlet egyenlő lesz azzal, hogy ebben a pillanatban több hatalommal is bír majd az emberiségnél?

Sokakból már most aggodalmat vált ki a fenti előrejelzés. Hogyan tudunk mégis az egészből pozitívan kijönni és hasznunkra fordítani az AI-t, anélkül, hogy akár saját magunk ellen fordítanánk azt? A cikkben összeszedtük az eddigi legjobb predikciókat.

A mesterséges intelligencia említésekor a legtöbben a sci-fikből ismert emberhez hasonlító, gondolkodó vagy gondolatra ébredő robotokra gondolnak. Ám a valóságban nem igazán erről van szó, legalábbis egyelőre. Napjainkban leginkább az eszköztár fejlesztése és bővítse zajlik.

A legnagyobb verseny Amerika és Kína között zajlik, ugyanakkor nincs is min versenyezni, hiszen nincs egy kitűzött cél az AI kapcsán. Kínában például a technikai, műszaki és mezőgazdasági tudományterületeken dolgoznak, míg az amerikai és európai kutatások középpontjában a gyógyszeripar, a humán területek és az egészségügy áll.

Persze nem hiába készült az elmúlt évtizedben annyi robotos hatalomátvétellel átszőtt mozifilm: van esély a negatív szcenárióra, még ha csak a távoli jövőben is.

A híres sorozat, a Westworld számodra is ismerős lehet. (A filmbeli koncepció kicsit máshogyan veti fel a robotok hatalomátvételét, ezért, ha érdekel ez vonal, akkor ajánlom figyelmedbe.)

A mesterséges intelligencia most

Sokan hangoztatják, hogy őrült tempóban fejlődik a technika napjainkban, ám ha belegondolunk, mégsem annyira gyors az a tempó, mint ahogyan azt pár évvel ezelőtt hittük! Hiszen hol vannak a repülő autók és a hologram házvezetőnők? Igaz, ez utóbbi már létezik, bár nem pont olyan formában, mint ahogyan az néhány éve a filmek alapján elképzeltük. Egy japán cég által megalkotott hologramos házvezetőnő pedig, virtuális feleségként is funkcionál, kifejezetten egyedülálló férfiaknak tervezték. A kis hologram lányka, hivatalos nevén: Azuma Hikari tájékoztat téged, működteti az okos otthont, emellett cuki üzeneteket is küld a munkahelyedre, ha szeretnéd. Mindössze 2000 fontért bárki megvásárolhatja magának a kb. 30 centis, manga kinézetű hologramot. Itt meg is tudod nézni a demó videót

Visszatérve az aggodalmakra, már nemcsak a közönség és a filmkészítők fantáziáját csigázza fel ez a téma! Az AI-fejlesztők között is egyre többen félnek attól, hogy az okosodó mesterséges intelligencia egyszer öntudatra ébred és átveszi a hatalmat az emberiség felett. Ez már abban is megnyilvánul, hogy néhány kutatóintézet megtagadta felfedezéseik nyilvánosságra hozatalát. A furcsa az egészben az, hogy erre a területre kifejezetten jellemző volt a nyitottság és az együttműködés, tehát ezzel a lépéssel több évnyi hagyományt hagy maga mögött a Berkeley. Ha jobban utánaolvasnál, ebben a cikkben találod a részleteket. 

Az aggodalom, ami erre a lépésre ösztönözte a kutatókat logikus, hiszen, ha minden információ elérhető, akkor rossz kezekbe kerülve könnyen vehet rossz irányt.

10-ből 4 ember elveszíti a munkáját 15 éven belül

Egy 2019. elején megjelent cikkben olvashatjuk a fenti mondatot, amelyben Kai-fu Lee ír arról, hogy miért is vagyunk valóban óriási változás előtt. A kutató, aki korábban a Google-al és a Microsoft-talegyütt is fejlesztett mesterséges intelligenciát úgy véli, a változás nagyon is közel van és jobban átalakítja majd a világot, mint eddig bármi. Szerinte az emberek által végzett munkák 40%-a lesz teljesen lecserélhető gépekre.

Itt csekkolhatod, hogy a te munkádat mekkora eséllyel szerzi meg magának a jövőben a mesterséges intelligencia.

Felmerülhet, hogy mi történik azokkal, akik pont a predikció szerinti rövidebbet húzzák? Nos, Elon Musk szerint nemsokára eljön az az időszak, amikor mindenkinek munka nélkül is fizetést kellene adni, ez lenne az általános alapjövedelem. Musk azt gondolja, a munkanélküliség anyagi vonzata nem is lesz akkora probléma, hiszen ezt meg lehet majd oldani a fenti koncepcióval. Ám szerinte a kezdeti öröm után, az emberek egyszerűen elkezdik majd haszontalannak érezni magukat és ez okozhat majd igazi fejtörést. Úgy gondolja, hogy erre a robotok is ráébredhetnek, ehhez ránk már nem lesz szükség.

AI és az emberi intelligencia szimbiózisa

Megoldásként a biológiai és mesterséges intelligencia egybeolvadását látja. Az információ átadás sokkal lassabban megy nekünk, embereknek: a beszéd, az írás vagy a gépelés is időigényesebb, mint a gondolkodás. Ezt a problémát pedig szerinte megoldhatja az ember és mesterséges intelligencia szimbiózisa. Csupán készen kell állnunk, hiszen az AI fejlődése okozta változások sokkal gyorsabban közelegnek felénk, mint azt gondolnánk.

Felvetődött az a probléma is, hogy a mesterséges intelligencia éppen annak megteremtőitől veheti el a „kenyérkeresetet. Leginkább a webfejlesztők és programozók vannak veszélyben: a Microsoft tavaly augusztusban már elő is rukkolt egy olyan eszköz prototípusával, amely hosszú távon vagy megkönnyíti vagy el is veszi például a weboldal fejlesztők munkáját. Ezzel a programmal (Sketch2Code) elég, ha csak megrajzoljuk a weblapot, az pedig lekódolja nekünk a terveink alapján. Bár az eredmény még nyilván nem minden esetben tökéletes, viszont fejlesztésekkel tökéletesíthető. Itt ki is próbálhatod a sketch2 code-ot. Vajon mi jöhet még?

Érdemes megemlítenünk, hogy 64 év után átment egy számítógép a Turing-tesztenEz azért akkora szám, mert ezek szerint a mesterséges intelligencia a kísérletben résztvevő emberek 30%-ával elhitette, hogy valódi hús-vér emberrel beszélgetnek a virtuális térben. Ez pedig abba az irányba mutat, hogy a „gondolkodó gép” megvalósítása lehetséges. A Turing-teszt így is kap kritikát, hiszen sokan mondják, hogy az emberi párbeszéd nem egyenlő az intelligenciával, annak csak egy töredéke, mégis most történt meg először, hogy egy számítógép átment a teszten! A szóban forgó AI 33%-ban győzte meg a résztvevőket emberi mivoltáról. Ez kiberbiztonsági oldalról jelenthet veszélyt számunkra nem is elhanyagolható mértékben. Ha később valóban ellepik a hálózatokat az ilyen chatrobotok, akkor a biztonsági szakemberek újra kell, hogy gondolják a stratégiájukat.

Mit hoz a jövő?

A sok negatív előrejelzés mellett létezik pozitív jövőkép is! Igaz, nem egy friss predikcióról van szó, hanem Ray Kurzweil 2005-ös jóslatáról, amelyet A szingularitás küszöbén c. könyvében osztott meg a világgal. Bill Gates szerint ez a jóslat áll a legközelebb a valósághoz. Ezt a könyvet Kurzwell 2005-ben írta, magyarra 2015-ben fordították le. Merész állításokat találhatunk a könyvben: olyan jövőképet fest, amelyben szerepel például a valós lélekkel igen, de hús-vér testtel nem rendelkező ember.

Új tippek és találgatások minden nap születhetnek, de a jövőt még nem tudjuk megjósolni. Most annyit tehetünk, hogy felkészülünk minden eshetőségre, alaptalan félelemkeltés nélkül. Ha gondolod, mutasd meg, hogy nélkülözhetetlen az emberi munka a programozás világában (is): válogass aktuális állásaink között

Share This