Mit hoz nekünk az AI fejlődése?

Várod már a robotok korát vagy inkább maradnál a jelen korban? Valamikor a nem túl távoli jövőben eljön az a pillanat, amikor a mesterséges intelligencia okosabb, ügyesebb és gyorsabb lesz nálunk. Vajon a végkifejlet egyenlő lesz azzal, hogy ebben a pillanatban több hatalommal is bír majd az emberiségnél?

Sokakból már most aggodalmat vált ki a fenti előrejelzés. Hogyan tudunk mégis az egészből pozitívan kijönni és hasznunkra fordítani az AI-t, anélkül, hogy akár saját magunk ellen fordítanánk azt? A cikkben összeszedtük az eddigi legjobb predikciókat.

A mesterséges intelligencia említésekor a legtöbben a sci-fikből ismert emberhez hasonlító, gondolkodó vagy gondolatra ébredő robotokra gondolnak, ám a valóságban nem igazán erről van szó, legalábbis egyelőre. Leginkább az eszköztár fejlesztése és bővítse zajlik napjainkban.

A legnagyobb verseny Amerika és Kína között zajlik, ugyanakkor nincs is min versenyezni, hiszen nincs egy kitűzött cél az AI kapcsán. Kínában például a technikai, műszaki és mezőgazdasági tudományterületeken dolgoznak, míg az amerikai és európai kutatások középpontjában a gyógyszeripar, a humán területek és az egészségügy áll.

Persze nem hiába készült az elmúlt évtizedben annyi robotos hatalomátvétellel átszőtt mozifilm: van esély a negatív szcenárióra, még ha csak a távoli jövőben is.

A híres sorozat, a Westworld számodra is ismerős lehet. (A filmbeli koncepció kicsit máshogyan veti fel a robotok hatalomátvételét, ezért, ha érdekel ez vonal, akkor ajánlom figyelmedbe.)

Sokan hangoztatják, hogy őrült tempóban fejlődik a technika napjainkban, ám ha belegondolunk, mégsem annyira gyors az a tempó, mint ahogyan azt pár évvel ezelőtt hittük! Hiszen hol vannak a repülő autók és a hologram házvezetőnők? Igaz ez utóbbi már létezik, bár nem pont olyan formában, mint ahogyan az néhány éve a filmek alapján elképzeltük. Egy japán cég által megalkotott hologramos házvezetőnő pedig, virtuális feleségként is funkcionál, kifejezetten egyedülálló férfiaknak tervezték. A kis hologram lányka, hivatalos nevén: Azuma Hikari tájékoztat téged, működteti az okos otthont, emellett cuki üzeneteket is küld a munkahelyedre, ha szeretnéd. Mindössze 2000 fontért bárki megvásárolhatja magának a kb. 30 centis, manga kinézetű hologramot. Itt meg is tudod nézni a demó videót

Visszatérve az aggodalmakra, már nemcsak a közönség és a filmkészítők fantáziáját csigázza fel ez a téma, hanem az AI-fejlesztők között is egyre többen félnek attól, hogy az okosodó mesterséges intelligencia egyszer öntudatra ébred és átveszi majd a hatalmat az emberiség felett. Ez már abban is megnyilvánul, hogy néhány kutatóintézet megtagadta felfedezéseik nyilvánosságra hozatalát. A furcsa az egészben az, hogy erre a területre kifejezetten jellemző volt a nyitottság és az együttműködés, tehát ezzel a lépéssel több évnyi hagyományt hagy maga mögött a Berkeley. Ha jobban utánaolvasnál, ebben a cikkben találod a részleteket. 

Az aggodalom, ami erre a lépésre ösztönözte a kutatókat logikus, hiszen, ha minden információ elérhető, akkor rossz kezekbe kerülve könnyen vehet rossz irányt.

10-ből 4 ember elveszíti a munkáját 15 éven belül

Egy 2019. elején megjelent cikkben olvashatjuk a fenti mondatot, amelyben Kai-fu Lee ír arról, hogy miért is vagyunk valóban óriási változás előtt. A kutató, aki korábban a Google-al és a Microsoft-talegyütt is fejlesztett mesterséges intelligenciát úgy véli, a változás nagyon is közel van és jobban átalakítja majd a világot, mint eddig bármi. Szerinte az emberek által végzett munkák 40%-a lesz teljesen lecserélhető gépekre.

Itt csekkolhatod, hogy a te munkádat mekkora eséllyel szerzi meg magának a jövőben a mesterséges intelligencia.

Felmerülhet, hogy mi történik azokkal, akik pont a predikció szerinti rövidebbet húzzák? Nos, Elon Musk szerint nemsokára eljön az az időszak, amikor mindenkinek munka nélkül is fizetést kellene adni, ez lenne az általános alapjövedelem. Musk azt gondolja, a munkanélküliség anyagi vonzata nem is lesz akkora probléma, hiszen ezt meg lehet majd oldani a fentebb említett felvetéssel, ám szerinte a kezdeti öröm után, az emberek egyszerűen elkezdik majd haszontalannak érezni magukat és ez okozhat majd igazi fejtörést. Úgy gondolja, hogy erre a robotok is ráébrednek, hiszen ránk már nem lesz szükség.

Megoldásként a biológiai és mesterséges intelligencia egybeolvadását látja, mivel az információ átadás sokkal lassabban megy nekünk, hiszen a beszéd, az írás vagy a gépelés is időigényesebb, mint a gondolkodás. Ezt a problémát pedig, szerinte megoldhatja az ember és mesterséges intelligencia szimbiózisa, csupán készen kell állnunk, hiszen az AI fejlődése okozta változások sokkal gyorsabban közelegnek felénk, mint azt gondolnánk.

Felvetődött az a probléma is, hogy a mesterséges intelligencia éppen annak megteremtőitől veheti el a „kenyérkeresetet. Leginkább a webfejlesztők és programozók vannak veszélyben: a Microsoft tavaly augusztusában már elő is rukkolt egy olyan eszköz prototípusával, amely hosszú távon vagy megkönnyíti vagy el is veszi például a weblap fejlesztők munkáját. Ezzel a programmal (Sketch2Code) elég ha csak megrajzoljuk a weblapot, az pedig lekódolja nekünk a terveink alapján. Bár az eredmény még nyilván nem minden esetben tökéletes, viszont fejlesztésekkel tökéletesíthető. Itt ki is próbálhatod a sketch2 code-ot. Vajon mi jöhet még?

Érdemes megemlítenünk, hogy 64 év után átment egy számítógép a Turing-tesztenEz azért akkora szám, mert ezek szerint a mesterséges intelligencia a kísérletben résztvevő emberek 30%-ával elhitette, hogy valódi hús-vér emberrel beszélgetnek a virtuális térben. Ez pedig abba az irányba mutat, hogy a „gondolkodó gép” megvalósítása lehetséges. A Turing-teszt így is kap kritikát, hiszen ahogy sokan mondják, az emberi párbeszéd nem egyenlő az intelligenciával, annak csak egy töredéke, mégis most történt meg 64 év során először, hogy egy számítógép átment a teszten. A szóban forgó AI 33%-ban győzte meg a résztvevőket emberi mivoltáról. Ez kiberbiztonsági oldalról jelenthet veszélyt számunkra nem elhanyagolható mértékben. Ha később valóban ellepik a hálózatokat az ilyen chatrobotok, akkor a biztonsági szakemberek újra kell, hogy gondolják a stratégiájukat.

Mit hoz a jövő?

A sok negatív előrejelzés mellett létezik pozitív jövőkép is! Igaz, nem egy friss predikcióról van szó, hanem Ray Kurzweil 2005-ös jóslatáról, amelyet A szingularitás küszöbén c. könyvében osztott meg a világgal. Bill Gates szerint is ez a jóslat áll a legközelebb a valósághoz. Ezt a könyvet Kurzwell 2005-ben írta, magyarra 2015-ben fordították le és merész állításokat találhatunk benne: olyan jövőképet fest, amelyben szerepel például a valós lélekkel igen, de hús-vér testtel nem rendelkező ember.

Új tippek és találgatások minden nap születhetnek, de a jövőt még nem tudjuk megjósolni. Amit most tehetünk, hogy felkészülünk minden eshetőségre alaptalan félelemkeltés nélkül. Ha gondolod, mutasd meg, hogy nélkülözhetetlen az emberi munka a programozás világában (is): válogass aktuális állásaink között

Share This